Bálint túrázik hírlevél #15
ponyvaprojekt III. rész, rövid túrabeszámoló, hínárevő tehenek és szezonális zöldség-gyümölcs megtalálása
Saját tartalom összefoglaló, túraajánló
Ponyvaprojekt, sokadik fejezet. Múltkor1 megvásároltam hozzá a kötelet, most némileg csomózást tanultam, ill. végül terepre is kivittem.
Tanulságok.
Csomózás izommemória-automatizmusig történő megtanulása. Videók2 megtekintése egy dolog, ezeket gyakorolni is kell. Sokszor.
Nekem a feszítőkötél két fához való rögzítését.A tér felmérése. Ponyvám 3×3 méteres, míg a kötél 10 méter hosszú. A teret érdemes előre belőni, hogy mindennek legyen hely és a kötél is elegendő legyen.
Az eszközök rendeltetésszerű használata. Az első alkalom utáni kopásából elnézve a decathlonos feszítőkötél nem erre (értsd fatörzsre rögzítésre) való. Az ejtőernyős zsinór (paracord) elméletben jobb kopásállóságú, nagyobb szakítószilárdsággal rendelkezik. Ugyan súlya többszörös, de így is elenyésző.
tl;dr: nulláról indulva a ponyva felállításának megtanulása egy folyamat (duh).
Túraleírás és látogatásra érdemes pontok
Legutóbb a Budai-hegységben jártam egy rövidet, a fókusz inkább a fentin volt, mintsem a távon. A belőtt látnivalókat hevenyészetten tervezett útvonalon közelítettem meg.
Budai-hegység kör.
Strava vagy google drive (.gpx) - ezt a fájlt ide feltöltve kényelmesen megtekinthető egy részletes online turistatérképen.
Átvágva az egykori óbudai téglagyár agyagbányáján a kék háromszögre váltva hamarosan rátértem a Kőtarajra. Sziklák, fenyők és Duna-szegélyes Budapest kilátás.
Innen északnak haladva letértem a jelzésről és örökzöldek susogásában találtam magam a Tábor-hegyen. Itt táboroztam le (haha), két órán keresztül ponyváztam, majd sütöttem néhány tojást és ittam egy kávét.
Feketesalakos-úttal (zöld kereszt) párhuzamos, jelöletlen út. Hasonlóan szép kilátópontokkal rendelkezik, vadregényesebb és kevesebben járják.
Hármashatár-hegyi siklóernyős starthely. Szép kilátás (Kevélyek és tovább), zenehallgató fiatalok, autóból frissen kipattant lézengő nézelődők.
Guckler Károly-kilátó, a Hármashatár-hegyen. Körpanoráma, mindent látni. Duna kanyarog a Megyeri-hídtól a Gellért-hegyig. Látszik az Erzsébet- és Kaán Károly-kilátó is, a helyi erőkön (Budai-hegység) túl, a Pilis, Visegrádi-hegység és távolban a Gerecse is. Népszerű, nekem túlságosan is, jobban kedvelem a kevésbé ismert kilátópontokat.
Egyik ilyen a közeli a Rotter Lajos turistaház után ~500 méterrel van, a kékről letérve. Innen legjobban északra és nyugatra szemlélődhet az ember; Kevélyek mögött a Pilis többi része veszik el és Budai-hegység, például a János-hegy, Nagy-Hárs-hegy és a távolban talán a Gerecse.
Ahogy instán ígértem, fotók.
Hírek, érdekességek
Hínárevő tehenek. Köztudott, a marhahús előállításának környezetterhelése jelentős. A fagymentes földterületek 30 százalékát direkt vagy közvetve állattenyésztésre használjuk. Nekik termelünk gabonaféléket, amire rengeteg (új és friss) termőföldre van szükség. Utóbbiért pedig erdőket vágunk ki. A vágása tartott állatok közül a legtöbb földet a marhatartás igényli. Ha ez nem volna elég, a marhahús előállításához rengeteg édesvíz is szükségeltetik. Érdekességképp érdemes figyelembe venni, hogy az emberiség (ivó)vízfogyasztásának 70 százalékát a mezőgazdaság teszi ki. Példának okáért egy kiló marhahús “legyártásához” 15415 liter víz kerül felhasználásra, szemben mondjuk a csirke 4325 vagy a rizs 2497 literével. (Itt egy szépen rajzol forrásmentes infógrafika.)
Ugyanakkor a marhával nem csak ez a gond; emésztésükből kifolyólag az állatok rengeteg metánt böfögnek fel, ami pedig a szén-dioxidnál jóval durvább üvegházhatással rendelkezik.
Mi a megoldás? Kézenfekvő lenne kevesebb (marha)húst enni, David Attenborough ezt is megfogalmazta legutóbbi filmjében3. Ugyanakkor a trendek alapján nem ez látszik, hiszen az emberiség húsfogyasztása nő. Sőt, a mindenféle műhúsok sem terjednek megfelelő gyorsasággal, rövidtávon tehát nem adnak megoldást4.Fotó: Rikki Snyder, The New York Times
Egyik lépés lehetne az állatok teljes felhasználása (nem csak a steaknek szánt részek feldolgozása), valamint a szabadtartás és fűvel történő etetés elterjesztése, mely számítások szerint több profitot is hozna, ugyanakkor beruházást igényel a tenyésztőktől. Másik megközelítés a metánkibocsátás csökkentése (a marhák által felböfögött metán az emberiség metánkibocsátásának mintegy 10 százaléka). Ezt a kutatók az étrend hínárral történő kiegészítésével próbálják elérni. 5 hónapos új diéta után a megfigyeltek szerint a kibocsátott metán 82 százalékkal csökkent. Cserébe a kérdéses hínár nem elérhető akkora mennyiségben, hogy fedezze a szükséges mennyiséget a világ marhatermeléséhez.
A tudomány mai állása szerint tehát visszajutunk brit természettudós érveléséhez - együnk kevesebb (marha)húst és fogyasszunk kevesebb tejterméket.
→ The Guardian Data blog: How much water is needed to produce food and how much do we waste?
→ The New York Times: The real problem with beef
→ The Guardian: Feeding cows seaweed could cut their methane emissions by 82%, scientists sayHelyi szezonális zöldség-gyümölcs. Környezetünk szempontjából az ellátási láncokat rövidíteni érdemes (nagyon leegyszerűsítve ne a világ másik szegletéből hozzuk ide azt, ami itthon is megterem vagy ne termesszünk olyat, ami itt csak nagy erőfeszítések árán terem), sőt, egészségesebb is számunkra.
Mit tehetünk?
→ Mérsékeljük a gyorsan romló, szezonon kívüli, repülővel szállított gyümölcsök fogyasztását (licsi, papaja stb).
→ Csökkentsük a fűtött üvegházas termelést igénylő növények fogyasztását (például paradicsom, cukkini, padlizsán, paprika, saláta és uborka).
→ Szavazzunk pénzünkkel és ne vegyünk előre elkészített (gyümölcs)salátákat - gyorsan megromlanak és általában a fent említett terheket róják környezetünkre.
→ Együnk helyi szezonálist.Utóbbiban segít a non-profit a EUFIC - The European Food Information Council (Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács) és honlapja. Ugyan nem beszél magyarul, de az ábrák alapján (és/vagy google translate-tel) és a szűrőket használva könnyen megtalálható melyik növény terem az adott időszakban itthon is.
→ EUFIC: Explore Seasonal Fruit and Vegetables in Europe
→ EUFIC: Are seasonal fruit and vegetables better for the environment?
Szolgáltatóm, a Substack, karakterlimitációja miatt ennyi fért a mostani hírlevélbe. Ha tetszett a friss szám, oszd meg mindenkivel. Ha támogatnál, itt megteheted (már van rendszeres konstrukció is).
Bizony a hétvége mellett itt a tavasz is, kettőt pislogunk és az összes fok lesz.
Bálint
Én a témában ezeket néztem végig:
→ MCQ Bushcraft & Wilderness Life: Bushcraft Essential Knots for Shelter & Tarp Setups
→ MCQ Bushcraft & Wilderness Life: Bushcraft Hammock & Tarp Setup
→ Roberts Bushcraft: How to tie a tent guy line and other useful knots
Kapcsolódó:
→ TA Outdoors: 15 Shelters with a Tarp | Camping & Bushcraft