#46 — Brno → Budapest (beszámoló II.)

kalandok 01

Szombaton kivonatoztunk Brnoba, hogy hazatekerhessünk. Írtam egy számot előtte, egyet utána és most jön az utolsó.
Az általános élménybeszámolót itt találjátok, most jön az száraz — fizikai és eszközteljesítmény.

Tapasztalatok

Összességében kifejezetten elégedett vagyok, mint önmagammal, mint a felszereléssel. Döccenők mindkét helyen akadtak, de egyik sem bizonyult megoldhatatlannak.

Tesi és eszem-iszom, dínom-dánom, tirim-taram

Biomotor

A legnagyobb kihívásnak nem a teljesítmény leadását, hanem a szinten tartáshoz szükséges táplálkozást és alvásmegvonás kezelését találtam.

A tervezett 180 watt normalized powert¹ végig tarthatónak ítéltem. Ezt végül nem sikerült hozni (Strava és Garmin más algoritmust használ, 156 és 165 wattra jött ki), hiába van a Z2-es, endurance zónám kvázi közepén.

Ennek ellenére a zónák szerint a célnak megfelelően alacsony lángon mentem, mondhatni pihentem (nem). Nem akarok az indokoltnál arrogánsabbnak tűnni, hiszen volt egy olyan szakasz vasárnap hajnalban-reggel, amikor legs not legging keretében a megszokás és Csabi vitt fel a börzsönyi mászáson, mert a wattok bizony csak nem jöttek.
Szóval, olykor elfogytam, jobbára fokozatosan, egyszer-kétszer már majdnem drasztikusan (érdekes módon túl látványosan a számokban sem mutatkozik, zoomolva sem).

Bal lábam vállalta a gyengébb szerepét; térdem az utolsó 40 km során tette fel a kezét — olykor határozottan nyilallt, aztán egyáltalán nem. Bokám kicsit korábban kezdte ugyanezt a táncot járni.
Ezt leszámítva a biológiai hajtásláncom remekül szerepelt.

Ágyékom mágikusan egyáltalán nem zsibbadt a majd 18 órányi ülés ellenére. Fenekem ugyan valamelyest fájt, de leginkább az a pattanás okozott kellemetlenséget, ami huncut módon az indulás előtt egy héttel kezdett betokosodni.
Kifejezett örömömre hatásosnak látszik a nyújtás/erősítés/mobilitás, mert képek alapján javult a tartásom és a kellemetlen érzés/fájdalom egy átlagos körnek felelt meg.

Legérdekesebb élménynek a mentális fáradtság bizonyult. Összességében 33+ órát töltöttem ébren már kevés alvással kezdve. Kedvességgel mikroalvásnak nevezném azt a kétszer 20 percet, amíg negyedálomban (sic) csukott szemmel hallucináltam a lustán morajló folyó partján, a földön.
Nehéz szavakban önteni ezt a fajta kimerültséget — ahogy az agyam bizonyos, nem esszenciálisnak ítél funkciókat egyszerűen lekapcsol vagy a 8 magos processzoromból néhányat leállít. Egyáltalán nem éreztem veszélyesnek, inkább csak leszállva jelentkezett.

Kazán

A tűz folyamatos táplálásról már regéltem egy lírait, így nem fejtegetem. Lényegében jól lőttem be az étkezést — táska aljáról jelentkező megfáradt szendvicsek, banán, csokik, jégkrém és gourmet paprikás csipsz mellé rendesen ittam is a kalóriákat — egyik sem elég a másik nélkül. A folyékonynál azonban tanultam újat is.

• Kóla: ha már Lázár állapotában leledzel, ő Jézus. Fontos, narancslé ≠ kóla. Gyorsan felszívódó cukorféle, de cserébe hamarabb el is száll.

• Izotóniás ital: Egy jobb termék minőségi különbséget hoz a dekáshoz képest. Ízre egyáltalán nem gejl, kevésbé terheli az emésztőrendszerem, visszapótol sok mindent.

• Víz: Mert víz. Muszáj hígítani a bevitt sok hülyeséget.

Ami problémának bizonyult az étkezés kapcsán az inkább vásárlási/útvonaltervezési hiba vagy helyhiány (és az sem baj, ha nem felejtem otthon a kulacsaimat). Nyitra és Nógrád közt (~hat óra) nyitott boltot nem találtunk, így hiába fogyasztottam a korábban vásároltból, nem sikerült eleget.
Kézenfekvő és egyszerűbb megoldás a plusz hely a bringán (vagy jobb legózási képesség, hiszen a fele bringázás arról szól). Szívem szerint Apidura musette-jét. venném, de 40 eurót fájlalok rá. Alternatíva a dekás összehajtható, ami bár nem hozza a teljes funkcionalitást, de cserébe nem sírok vásárlása közben.

Felszerelés

Gyorsan beszúrom ezt a rosszul komponált képet, mondandómat illusztrálandó.

Kerékpár

Hibátlanul hozta a formáját, pont ahogy gondoltam.

Táska, csomagtartó és alvószett

Egy 13 literes Sea to Summit dry bag kombinálva egy Ortlieb quick-rackkel remek választás. Simán megéri a korábbi megoldáshoz képesti 30 deka többletsúlyt — tágasabb, a szíjaknak köszönhetően egyáltalán nem mocorog és hasonló gyorsasággal pakolható.
A lecserélt nyeregtáskához hasonlóan voltaképp inkább napi egyszer kiveszem/berakom felhasználáshoz ideális, de azért nem tört le a kezem a rendszer rámolástól.

Alváshoz feleslegesen cipeltem matracot és takarót, de ez egy ilyen kör volt.

Láthatóság

A megvásárolt mellény a közeledő őszi-téli szezonra biztosan a váztáskába kerül. Kicsire és önmagába csomagolható, könnyű menet közben is felvenni, plusz kényelmes. Mellesleg szépen csendben tette a dolgát és jól kiegészítette az aktív világítást.

Apropó lámpák. Szuper a Ritchey ErgoMax kormányom, azonban a minimális részének metszete kör alakú, így nem sikerült úgy, olyan és annyi lámpákat felszerelni, mint terveztem.
Ugyan az éjszaka relatív rövid, azzal számoltam, hogy a nappali villogó leszívja az akksikat, plusz sosem árt tartalék. A(z irónia nélkül) kiváló cseh közlekedési kultúra miatt végül nem éreztem szükségét a nappali menetfény használatának, így mondhatni feleslegesen szereltem fel ezt is.

Helyhiány miatt elől és hátul a Restrap konzolját használtam — villára, hátsó háromszög szemeire rögzíthető csoda. Villogónak mindkét pozícióban elfogadható (látást biztosító lámpához annyira már nem, elől a kerék a fénybe vetett árnyéka eléggé zavaró). Hátul sajnos ezzel a csomagtartós setuppal sajnos nem működött, nem látszódott a fény.
A bennem élő MacGyver és Bear Grylls szerelemgyereke a hátsó lámpát egy gemkapoccsal a dry bag szíjára rögzítette. Improvise. Adapt. Overcome.

Zárás

Kerékpártúrázás, bikepacking, audaxolás (sic) vagy nevezd ahogy akarod kapcsán ez, az akár nyálasan is értelmezhető idézet ugrott be, amit az insta dobott elém nagy büszkén:

Bicycles deliver the freedom that auto ads promise.

A konkrét brevetről pedig az emlékeim szerint egyébként kiváló Gattaca c. film releváns jelenete jut eszembe:

Nem állítom, hogy teljesen elégettem az amúgy két végén égő gyertyámat, de a nógrádi kóla általi feltámadásom (mint a református temetők mondják, fel, támadunk) után, Dunakeszi környékén már hívott magához az anyaföld vagy legalábbis egy vetett ágy. Ezzel szemben Csabi fővárosi elválásunkkor még kazuálisan kisprintel a Délibe.

Visszatérve a filmjelenetes párhuzamra —

nem adtam ki magamból mindent a ride végére, de nehéz megállapítani meddig lettem volna még képes fenntartani a haladást alvás és pihenés nélkül.

Most még könyvelem az élményt a nyilván megcsinálod oszlopból a légy büszke magadrába.

Csabinak innen is jár a köszi mindenért, tartsuk meg jó szokásunkat és menjünk még ilyen logikátlan kihívásokra.

Bálint

1. TrainingPeaks: Normalized Power is calculated using an algorithm that is a little complex, but in a nutshell takes into account the variance between a steady workout and a fluctuating workout. The resulting value is an attempt to better quantify the physiological “cost” of the harder “feel” of the variable effort. For a highly variable workout, NP can be much higher than average power, where for a very steady workout, NP and average power are equivalent or very close together. A relatively high NP is showing that the workout had a lot of variation, and was harder physiologically than what average power may reveal.