Bálint túrázik hírlevél #32

Hogyan kerékpározzunk biztonságosabban? I. — Láthatóság és tudatosság.

Józan ész és brit statisztika alapján a kerékpározni a városokban és azok kereszteződéseinél a legveszélyesebb

¹

. Mivel én a helyi közlekedésem döntő többségét tekerve bonyolítom a téma megihletett egy friss hírlevélre is.
Az első passzus passzív lépésekre hívja fel a figyelmet, míg a második aktív, közlekedés mikéntjéhez próbál hasznos tippeket adni.

Jó olvasást.

Láthatóság

Gyerekkoromban az örökölt BMX-em dinamós lámpája indokolatlan büszkeséggel töltött el. Állítva a kis szerkezeten zsinnyegés keretében gyúlt világosság az éjszakában (mivel legfeljebb tíz lehettem gondolhatjátok mennyire sokáig maradtam el).
Idővel kinőttem a bringát, a következőhöz már némileg fantáziátlanabb elemes - immáron villogásra is képes - lámpát kaptam. Máig megvan, működik. Mindazonáltal akkoriban a lámpa még úri huncutságként élt a köztudatban, mostanra mintha ez változna.

Tavaly ősszel sokakkal együtt én is kint álltam, hogy segítsem a Magyar Kerékpárosklub lámpahasználati felmérését. Az eredmény elviekben igen pozitív lett:

Forrás: A kerékpározók 80%-a szabályosan kivilágítva közlekedett az országos lámpaszámlálás alatt

Persze rengetegen értékelik még mindig annyira az életüket, hogy lámpa nélkül vagy “kivilágítva”, azaz egy haldokló gombelemmel meghajtott, három méterről látható pislákoló fényű lámpájukra bízzák magukat, amit jó esetben nem takar el a csomagtartó, táska, gyerekülés(!). Manapság már az olcsó feltölthető lámpák fényereje az észrevételre elegendő, érdemes rájuk beruházni.
A borús intermezzo ellenére szerencsére alapvetően konszenzussá vált, hogy sötétedés után lámpát kell kapcsolni (szándékosan nem a KRESZ-t, inkább a “való életet” veszem alapul).

Ugyanakkor mivel az infrastruktúra sem teszi lehetővé, hogy másképp tegyek, gyakran tekerek helyközi közúton, így érdeklődve néztem utána, hogy technikai oldalról miképp csökkenthetem egy esetleges baleset esélyét.
Számos honlap, videó hivatkozik egy 2013-as dán kutatásra, amely alapján azok a kerékpárosok, akik nappal is erős fényű, villogó lámpákat használnak (ún. daytime running lights, ebből ugye van autós verzió is, ami szerencsére a hátsó lámpákat gyakran nem kapcsolja fel) 19 százalékkal kisebb eséllyel lesznek közúti baleset elszenvedői.
Talán nem véletlenül:

Forrás: Cycling tips - See and be seen: What every cyclist needs to know about daytime running lights

Mivel a paraméterek (fényerő, fénykoncentráció, villogási mintázat, láthatóság szöge stb.) nem megegyezés tárgyai, így relatív nehéz objektívan megmondani melyik lámpa elég jó.
Saját tapasztalatom egyébként abszolút pozitív, amióta egy ilyen hátsót használok egyre több autós kerül ki számomra is biztonságosnak mondott oldaltávolsággal. (Én elől is világítok, zárt bicikliúton is, mivel ezek sok helyen alapvetően keskenyek és/vagy többen tekernek egymás mellett és így időben kiszúrnak.)

Másik iskola a hi-vis (high-visibility) azaz a fluoreszkáló és/vagy a fényvisszaverő ruházat. Előbbi a természetes fény UV hullámhosszát kihasználva “világít”. Jobbára három különböző sztenderd színt alkalmaznak, melyek különböző körülmények közt tűnnek ki legjobban; a neonsárga az általános, mesterséges környezetben alkalmazott, a rózsaszín a lombos tájakon, míg a narancssárga a vizeken a legmegfelelőbb.
Hatékonyságukról számos vita alakult ki, de a dánok ismét egy kontrollált vizsgálatot végeztek, mely szignifikáns (~50 százalékos) csökkenést mutat, amennyiben a közlekedő ilyen ruházatot visel. Fontos azonban kiemelni, hogy a pusztán fluoreszkáló ruházat sötétedés után nem nyújt különösebb előnyt.

Ilyenkor nő a fényvisszaverő ruházat szerepe (avagy hadd szúrjak be egy szójátékot this is where retroreflective clothing shines), melyeket kulcsfontosságú helyekre varrva alaposan növelhető a láthatóság - ilyen például a csukló, a boka, a térd és a felsőtest. Mozgás közben ezek még eredményesebbek és segítenek megkülönböztetni az embereket a fényvisszaverő tárgyaktól (lásd például közúti bóják). Ha valakit érdekel, itt tökéletesen bemutatják.

Forrás: 3M - Biomotion + retroreflectivity = being seen better in low light

Szóval tessék, tudomány. Azért leírom a saját tippjeimet is, mert sokan kérdeztétek.

• Legfontosabb - KRESZ és alapos környezetfelmérés (erről később részletesebben).

• Hátul fluoreszkáló és fényvisszaverőkkel felszerelt sisak, ha kifejezetten sötétben tervezek közlekedni, hátuljára külön villogó is kerül.

• Nappal is látható lámpák (további típusok: amikkel sötétedés után mi is látunk, valamint a legegyszerűbb, amivel minket látnak).

• Fényvisszaverők. Mivel nekem télen is ritkán szükséges a(z ezekkel felszerelt) kabát, így csuklómra külön kerül egy-egy reflektív pánt, amivel a jelzésem is jobban látható. Kerékpáros nadrág, kamásli mind ezzel varrt.
  Továbbá prizmák helyett, mellé klassz a felnire ragasztható fényvisszaverő, mely a láthatóságot nagyobb szögben biztosítja. Olcsóbb megoldás bármilyen kamionos boltban 3M típusú fényvisszaverő szalag alkalmazása.

A leírásból kiolvasható, első-hátsó prizmák híján nem felelek meg a KRESZ-nek, szóval ennek tudatában másoljatok.

KRESZ és tudatosság

Gyerekkorom óvodáiban még volt KRESZ park, szerettem. Néhány évvel később sokat lógtunk kerékpározva a környéken, szabályokat valamelyest szülőktől megtanulva. A közoktatásban azonban KRESZ-szel többet nem találkoztam (vagy mély nyomott nem hagyott). Ha közlekedés szóba kerül, előbb-utóbb felmerül, hogy kötelezővé kell tenni kerékpárosok számára is a jogosítványt.
Személy szerint én ezt úgy közelíteném meg, hogy kötelező jelleggel beépíteném a tananyagba a közlekedés alapjait, kezdve az óvodával és végig folytatva az oktatás különböző lépcsőin. Ez jelenleg legfeljebb ajánlott és csak negyedik és hetedik osztály közötti gyerekeknek szól (aki akarja kitöltheti a tesztet is). Másodsorban pedig betartatnám az elég pongyolán kezelt KRESZ-t minden közlekedővel.

Mit tehetünk most és rögtön kerékpárosként?

Ha egyoldalú és demagóg lennék azt mondanám (városban) ne használj autót (és főleg ne SUV-t, pick-upot stb.), szavazz olyan politikusokra, akik minimalizálják (esetleg betiltják) a városi autóforgalmat, lakóövezetben sebességkorlátozásokat

²

vezetnek be, érdemben szanaszét szabályozzák az autók teljesítményét, kibocsátását és méretét (lásd az elektromos autók is csak autók és nem oldanak meg mindent, csak egy szempontba gondoljatok bele, például egy új Audi e-tron 55 quattro önsúlya két és fél tonna! és tudvalevő tény, minél nagyobb tömegű egy gépjármű annál nagyobb eséllyel húz rövidebbet egy balesetben a másik

³

- legyen az autós, kerékpáros vagy gyalogos).

Legyünk inkább asszertívak és lássuk mit is tehetünk már ma közös biztonságunkért. Kifejtem mit is értek KRESZ-en és tudatosságon.

• A fentiek alapján egyértelmű, sajátítsd el a közlekedési szabályokat és tartsd is be őket.

• Ne tekerj illuminált állapotban, hiába megengedő a szabályozás.

• Feltételezd, hogy a másik nem lát és/vagy nem adja meg az elsőbbséget, lassíts le, mindig nézz körbe és igen, másodszorra is.

• Közlekedj kiszámíthatóan; nézz körül és jelezz mielőtt irányt váltasz.

• Tarts ugyan jobbra, de ne menj ki az út legszélére (simán rád nyithatják a parkoló autók ajtaját, ott a legnagyobb a törmelék, sár és hó stb. és nehezebb is észrevenni).

• Létesíts szemkontaktust a többiekkel és sose állj be egy gépjármű potenciális holtterébe. Ha te látod őket a tükrükben ők is téged.

• Készülj a váratlanra; parkoló autók közül kilépő gyalogosra, úthibákra, irányváltoztatást nem jelzőkre.

• Tervezd meg az utadat és lehetőség szerint kövesd a kész kerékpáros infrastruktúrát.

• Figyelj. Például ne hallgass zenét, podkasztot se, ne telefonálj.

• Légy hajlandó lassítani, esetleg megállni. Nem mindig éri meg két autó közt átfurakodni, piroson átcsorogni.

• Hordj sisakot (bringás sapka alatt még a frizurád is megmarad).

• Légy magabiztos. Használd és ismerd meg a kerékpárod, akár először zárt kerékpárúton.

• Tartsd karban a járműved - évi egy generál nem kerül sokba és az év elején a legtöbb szerviz még nem is igazán elfoglalt, így várni sem kell sokat.

• Járd be a szokásos útvonalaidat autós, gyalogos szemmel is. Beszélgess más módon közlekedőkkel, fontold meg az ő szempontjaikat.

• Biciklizz. Minél többen tekerünk, annál nagyobb eséllyel számít kerékpárosra a többi közlekedő.

Te mit teszel, mint kerékpáros a biztonságos közlekedésért? Szólj hozzá a linkre kattintva.

A következő szám a megfelelő infrastruktúráról fog szólni.

Bálint

1. Ugyan magyar adatokat nem találtam, de az britek alapján az ütközések háromnegyede városokban és kétharmada pedig kereszteződésnél történik. Nem hinném, hogy nagy eltérést mutatnának a hazaiak.

TRL - Collisions involving pedal cyclists on Britain's roads: establishing the causes

2. “A legújabb tanulmányok alapján 20 km/h ütközési sebességnél szinte minden gyalogos túléli egy személyautóval történő ütközést; 40 km/h ütközési sebességnél körülbelül 90 százaléka, 80 km/h ütközési sebességnél a túlélők aránya kevesebb, mint 50 százalék, míg 100 km/h ütközési sebességnél a gyalogosok csak 10%-a éli túl.”

Federal Highway Administration - The relation between speed and crashes (pdf)

3. Kis fizikaóra. “Két különböző tömegű jármű ütközésekor a könnyebb jármű utasai általában lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint a nehezebb járművekben ülők. (…) Általánosságban elmondható, hogy az energiaelnyelés fordítottan arányos a járművek tömegével.”

Federal Highway Administration - The relation between speed and crashes (pdf)