Bálint túrázik hírlevél #20
rövid túrabeszámoló, eAutobahn, kávé jövője, 10 millió fa, interaktív térképek
Saját tartalom összefoglaló, túraajánló
Túraleírás és látogatásra érdemes pontok
Börzönyi túrára hívtak és ismét a Természetjáró készen szállított útját követtük, most a Kámor-hegyre. Leírást a linken találtok, csak két insta-poszttal járulok hozzá (egy, kettő) és annyit mondanék még, hogy a Pénzásási Erdei Turistaház felkeltette az érdeklődésemet.
Hírek, érdekességek
Tekerjétek fel a Kraftwerk releváns albumát1. Németországban ugyanis tíz kilométernyi eHighway (bár az Autobahn stílszerűbb) épült a frankfurti reptér és egy közeli árufuvarozási központ között. Két éve. A cikk csak most került elém (kicsit felhúztam a szemöldököm, ugyanis a linkelt német állami honlapok sorra dobálták a 404 nem található hibaüzenetet). A tesztelés 2022-ben ér majd véget.
A cél elsősorban az elektromos meghajtás hatékonyságának és környezetbarátságának valamint a kamionok mobilitásának ötvözése. A járművek hibrid üzeműek, hogy a speciális közutakról letérve is elérhessék céljukat. Előbbieken egyébként vonatokhoz hasonló felsővezetékekkel töltik és hajtják őket:
Forrás: CNN
További előnyként említik, hogy relatív kis költséggel lehet nagy szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni (lásd a 2020-as német áramszükséglet 45,4 százaléka már megújuló forrásokból származik2), üzemanyagköltséget is spórolnak a fuvarozók és még a zajszennyezés is csökken.
Forrás: Siemens
Akit bővebben érdekel a téma, elsősorban a Siemens videókkal, leírásokkal tűzdelt angol honlapját ajánlom.
→ CNN Business: Germany is opening its first electric highway for trucks
→ Siemens: eHighway – Electrification of road freight transport
→ DW.com: Germany tests first eHighway autobahn
Jövőben is kávéznátok? A klímakatasztrófa bizony erre is hatással van. A Qubit cikke igen röviden az etiópiai helyzetet mutatja be, míg a Vox youtube videója általánosabb képet ad, társadalmi-gazdasági szempontból pedig főleg a kolumbiaira koncentrál. Az ültetés után 3-4 évig még terméketlen kávécserjék érzékeny növények; a talaj táptartalmára, az évszakok, átlaghőmérséklet és csapadékmennyiség apró változására is termékenység-csökkenéssel reagálnak (a tavaly készült videóban nyilatkozó dél-amerikai termelők szerint az utolsó másfél évtizedben a hozam drasztikus lejtmenetet mutat).
Érzékenységüket mutatja, hogy (már most) milyen kevés helyen termeszthetőek:
Forrás: Vox (youtube)
Hogy a kedvező körülményeket megőrizzék és valamelyest javítsák, Kolumbiában például jellemzően egyre magasabb tájakra kell telepíteni a cserjéket, esetleg az ültetvények árnyékolására, talajának javítására fákat kell honosítani a sorok közt, esetleg ellenálló fajokra átállni.
Mindez azonban szignifikáns befektetéssel működhet(ne), amire a helyi kis/családi vállalkozásoknak nincs tőkéjük a világszerte csökkenő kávéárak mellett és egyre többen kezdenek más növényeket termeszteni.
→ Qubit.hu: Elbúcsúzhatunk a kávékülönlegességektől, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást
→ Vox: The global coffee crisis is coming
Közösségi faültetés. Túrázni, erdőben járni nekem mindig felüdülés, de valljuk be, azért több időt töltök lakhelyemen. Ezért számomra kevés megnyugtatóbb hely van bármely városban, mint egy park vagy akár néhány fából, cserjéből álló csoport.
Mi jobb a sok fánál? A még több fa (haha), ezt célozza meg a 10 millió fa társadalmi szerveződés, alulról szerveződő közösség. Országszerte vannak helyi csoportjaik, munkájukat szakmai alapokon (!), önkéntesen végzik (a hírlevél írásának idején 97 385 fát és 15 806 cserjét ülettek).
Anyagilag3, munkával, munkaeszközzel, beültethető földterülettel, szakmai segítséggel támogathatja őket minden érdeklődő.
Aktuális kampányukban arra biztatják a ballagó diákok rokonait, barátait, hogy csokrok helyett fát ültessenek vagy azok árát (2000-5000 forintot) erre fordítsák.
Forrás: 10 millió fa - Csokor helyett gyümölcsfát 2021 ballagóinak! (youtube)
→ 10 millió fa
→ 10 millió fa, Csokor helyett gyümölcsfával ünnepeljük a ballagókat!
Szuezi-csatornától 2012 globális kereskedelmi flottájának mozgásáig. Néhány hete a csatornán keresztbe fordult egy konténerhajó és úgy döntöttem végre utánaolvasok a témának. Aztán videó lett belőle.
Johnny Harris először a világgazdaság szövetének szorosságáról, majd a csatorna fontosságáról beszél, történelemmel és geopolitikával karöltve. Engem legalább ennyire megfogott az egyik vágóképen mutatott interaktív térkép. Szűrhetünk többek közt szállítmány alapján hajótípusra, térképre stb. és közben kaphatunk arról is, hogy hány ezer tonna szén-dioxid került kibocsátásra és mennyi árut mozgattak meg a hajók.
A lenti fotón például a világtérkép látható pusztán a hajóútvonalakkal kirajzolva:
→ Johnny Harris: Why the Suez Canal is so Insanely Important.. (and Nukes)
→ Shipmap.org: Visualisation of Global Cargo Ships
Amikor ezt olvassátok már legalább május elseje van, amíg mindenki teraszokon tobzódik sör-virslivel, menjetek a természetbe.
Üdv,
Bálint
Ha tetszett oszd meg, küldd tovább és/vagy patronálj.
A beérkező pénzösszeget facsemetékre, földvásárlásra, műveleti költségekre és kommunikációra fordítjuk.