Bálint túrázik hírlevél #30
Kerékpáros kalandvideók
Tavaly április végén barátnőm unszolására elővettem az egyébként négy és fél évig porosodó kerékpáromat és a biciklizés annyira a napom részévé vált és annyi élményt hozott, hogy az év végéig kis híján 5400 kilométert tekertem le. Jobbára túrázás helyett. Majdnem azt írtam, hogy előbbi rovására, de az mégsem volna igaz. Ettől függetlenül a Bálint túrázik egyre kevésbé helytálló név, viszont a szokás nagy úr.
Cserébe viszont egyre jobban foglalkoztat a túrázás és kerékpározás házasítása, amihez viszont egy másik biciklire (és a tárolás miatt még több helyre) lesz szükségem. Addig is marad az aszfalt, az internet és a vágyakozás. Utóbbira adok néhány okot.
Jó olvasást.
Németek Oroszországban
2011 januárjában egy német pár észak-dél irányban keresztültekert a befagyott Bajkál-tavon. A vízen 1075 kilométert és 27 napot töltöttek, sátrukat a jégen felverve.
Ugyan indulásukkor éjszaka -40 fokig hűlt a levegő, míg nappal egészen -20-ig melegedett, mégis megfigyelték, hogy az öles jégpáncél itt-ott állandó mozgásban van és pattogó, recsegő hangok közepette fel-feltöredezik (kisebb mértékben, de ilyet én is tapasztaltam 17 telén a Velencei-tavon).
Forrás: Mountainbike Expedition Team - Baikal Radexpedition im Winter
Utóbbi elképzeléséhez ajánlok egy Star Wars-féle űrháborúra emlékeztető korcsolyázást a youtube-on (ugyanitt szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy az űrben vákuum miatt csönd van, szóval kösz George Lucas). Ebben egy svéd matematikus suhan fel s alá 4,5 centi vastag jégen, miközben operatőrével kedélyesen fejtegetik, hogy milyen könnyen szakadhat be vele ellentétben egy avatatlan korcsolyázó, nagyjából bármikor.
Visszatérve német barátainkra, érdemes elolvasni a szöveges beszámolót is és adni egy esélyt a videóknak is (első, második).
Kerékpáros, aki gyorsabb, mint a nyersolaj
Az alaszkai Lael Wilcoxról először néhány éve egy WIRED videóban hallottam, ahol első mondatai közt kazuálisan (eldöntöttem ez egy létező magyar fordítás) bedobja, hogy az utóbbi három évben évente 20 ezer mérföldet (32+ ezer kilométert) kerékpározott.
És ha már Alaszka, ami nemcsak a fókavadászatról és szabad fegyvertartás miatt lakossága az általános udvariasságról is ismert, hanem a kőolajról is. A Trans-Alaska Pipeline System (Transzalaszkai Csővezeték) a 70-es évek olajválságának gyermeke; US szerette volna legalább részben otthonról fedezni szükségleteit. 1287 kilométeren tekereg a javarészt lakatlan és örökfagy zord ölelésében bújó tájon.
Hősünk nyilván itt (is) szeretett volna egy FKT-t (Fastest Known Time, leggyorsabb ismert idő) felállítani (nem spoilerezek, de meglepően kevés idő kellett hozzá). Fantasztikusan motiváló teljesítmény, ráadásul a szigorúan felvételeket készítő kísérőcsapat gyönyörű videóval mutatja be mindezt.
Rapha Gone Racing - Alaska Pipeline FKT (youtube)
Selyemúton haza
Josh Reid a sanghaji Giant gyárba utazott új biciklijéért, amit aztán 15 országon, 15 ezer kilométeren és négy hónapon át tekert hazáig, Newcastle-be.
A táv nemcsak önmagában hatalmas teljesítmény, hanem rendkívül érdekes kulturális utazás is. A lenyűgöző tájak, ételek és szokások mellett, Josh elsősorban az emberi jóindulat és vendéglátás példáiról számol be.
Josh Reid - A bivvy, a phone and a drone: cycling home from China. (youtube)
Első körben ennyi visszatérés első száma, ha mindent meg is néztek bő egy órányi videóanyagot találtok a linkeket követve.
Bálint